 |
| vérhold |
Ó áldott pillanat, mely föllobantja bennem
Az elhunyt tüzeket, kiégett magokat !
Máglyává lesz szívem, elhanvad szerelmem,
S főnixként ragyogón, fiatalon fogad.
Juhász Gyula: Ave
-------------------------
A hó alól már
lobban boldogan
A föld nagy szíve,
s csöndesen fogan
A csíra, melyből
új élet terem,
S bimbók bomlanak
majd szűz réteken.
Juhász Gyula: Tavaszvárás
--------------------------
Mennyi kellem,
mennyi szépség!
A virágok tarka népét
ifjúság és szerelem
öleli át melegen.
Tompa Mihály: Virágénekek
---------------------------
Élet koronája, nyugtot nem ismerő
boldogság vagy te, szerelem.
Goethe J. W.
---------------------------
A természet varázsát
osztja bőven:
a fűben , a fában
és a kőben.
Ó nincs a földön
oly silány anyag,
mely így vagy úgy
ne szolgálná Javad.
William Schakespeare
------------------------
Az ember Isten legszebb himnusza.
Anatole Ffrance
--------------------------
A mélységeket is meg kell tapasztalni, hogy a magasságok is érezhetők legyenek,
szinte bolondulásig.
--------------------------
Márciusi szél szelíden ringatja a holdat,
gyümölcsfa virágát hozza most a holnap,
aranyló glóriát álmodik a fény,
tovatűnt a tél, e furcsa égi lény,
színnel, derűvel, álommal teli a holnap,
márciusi szél szelíden ringatja a holdat.
Dézsy- Vészabó Noémi
---------------------------
Benhard Schlink : A felolvasó. c. könyv, és film
Mindkettőt megnézve, elolvasva érdekes gondolatok keringtek bennem.
Ezért megkerestem az Interneten a hozzászólásokat, kritikákat. Ezekből
népszerű idézeteket írok le, ami egyedül is megállja a helyét.
Vannak alvás nélküli, de álmatlan órák, nem a hiány, hanem a teljesség órái.
Vágyak, emlékek, szorongások, örömök rendeződnek labirintussá, amelyben
elvész és eligazodik és megint elvész a beteg. Vannak órák, amelyekben minden
lehetséges, a jó éppúgy, mint a rossz.
Kitárulkozva
te nekem, én tenéked,
egymásba hullva te belém én te beléd,
mámorosodva
te bennem és benned én,
akkor
vagyok én én,
és vagy te te.
Életünk rétegei oly szorosan rakódnak egymásba, hogy a későbbiben mindig a
korábbira bukkanunk, nem olyanra, mint ami már elmúlt, hanem mint ami még
létezik és élő és eleven.
értem én ezt, mégis néha nagyon nehezen viselem el.
Foglalkozni a történelemmel azt jelenti, hogy hidat verünk a múlt és jelen közé,
és mindkét partot figyelemmel kísérjük, mindkettőn tevékenykedünk.
Ha egy repülőnek leáll a motorja, ez még nem jelenti azt, hogy vége a repülésn
------------------------
