Összes oldalmegjelenítés

Oldalak

5o.




Az olvadt hó beroskad
és szertesündörög,
kondérok gőzölögnek,
mint bíbor sülttökök.

A jégcsap egyre nyúlik,
a csöppje már nehéz,
egy-egy kis tócsa pattan
a szelíden égre néz.

S ott fönn az égi polcon
hátrább csúszott a hó,
kevésbeszédű lettem
s ritkán vitatkozó.

Ebédre várok-é, vagy
talán meg is halok?
lélekként szálldosom majd,
horzsolván éjt s napot?

Árnyékom rámtekint, míg
borong a téli nap.
Kincstári sapka rajtam,
a nap fején kalap.

                Radnóti Miklós: Téli napsütés

----------------------


Miben van olyan nagyszerű költészet,
Rejtélyes mélység, mint benned halál?
KI ott lakol, hol a korlátos élet
A végtelennel kezet- fogva áll.......

                 Madách Imre

-----------------------

Az én madaram azért sárga
Megfürdött a napsugárba
Égből van a szeme kékje
Rubin-csőr a büszkesége.

Bárányfelhő a párnája
Szivárvány a kalickája
S minden reggel korán kelve
Téged éltet énekelve.

                  Kanizsai-Nagy Zsuzsanna: Főnix

-------------------------

Már szombat este megsütötte
anyám. És reggel már adott.
Az aranya besugarazta
a harangos vasárnapot.

Vasárnap estig nem fogyott el,
fénye áthullt az ünnepen.
Még hétfőn is jutott belőle.
És kedden is. De csak nekem.

Igénytelen polgár kalács volt,
olyan egyszerű, mint falum.
És mégis úgy megnőtt azóta,
mint úrvacsora-szimbólum.

Száguldó évek távolából
megérzem néha jószagát:
a tűzhely tájáról elindul
s betölt szívet, betölt szobát.

Lelki kenyér ínség-időkben,
verőfényes vigasztalás....
Pedig tudom a keze föld már.
És nincsen több keddi kalács.

                    Áprily Lajos: Kalács, keddi kalács

----------------------------
Százhalombatta Makovecz  Katolikus templpm


Százhalombatta


Százhalombatta Fő-tér


Százhalombatta Lézershow


Szép vagy o hon,
bérc, völgy változnak
gazdag öledben
Téridet országos
négy folyam árja szegi:
Ám természettől mind ez
lelketlen ajándék:
Naggyá csak fiaid
szent akaratja teheti.

                   Vörösmarty Mihály

-------------------------

Szentkarácsony eljött, az ég a földre száll
Ünnepeljünk boldogan e fényes éjszakán
Szentkarácsony eljött, az ég a földre száll
Gyertyafényben ünnepeljük át az éjszakát.

Nem lehet ma egyedül senki, az angyalok vigyáznak ránk
A szeretet itt van, és bekopogtat majd
neked is a szíved ajtaján,
Itt vagyok én is átölellek, ha elfogadod engedj közel
Vigyázok rád, és veled leszek majd amíg csak élsz.

Itt a nap, mit annyira vártál, a család ma
biztos együtt marad
Adni készülsz és kapni fogsz majd,
mert ajándék minden pillanat
Tőlünk ezt a dalt kapod, ha elfogadod, engedd közel
Vigyáz rád, és veled lesz majd, amíg csak élsz.

Szentkarácsony eljött, az ég a földre száll
Ünnepeljünk boldogan e fényes éjszakán
Szentkarácsony eljött, az ég a földre száll
Gyertyafényben ünnepeljük át az éjszakát.




Nem tudom, mit hoz majd,
Csak hiszem:
Üres poharam elbírja,
S szomjam oltja...
Nem tudom  száraz rózsáim
Meddig virulnak,
Csak hiszem:
Örökké bennem illatoznak...
Nem tudom,
Gyertyám mikor lobog majd,
Csak hiszem:
Fénye arcokat ragyog be...
Nem tudom,
Miért nem láthatom
Megfestett képem egészét,
Csak hiszem:
Előbukkan , és reám tekint...
Akkor majd
Felröppenek a mélyből,
S gömbként formálom
A megfoghatatlan időt...

                        Nagy Erzsébet: Az idő

----------------------

És boldogok a vén fenyők,
Hullámos, dús, zöld függönyök,
Mögöttük alkony jajja nyög,
S boldog e jaj a lomb mögött:
Szent, terhes alkony, most szülöd
Áldott leányod,
Ő a Csönd.

                            Tóth Árpád: Boldog csönd

-----------------------



 Piros levéltől
Vérző venyigék.

A sárga csöndbe
Lázas vallomások.

Szavak.
Kiálltó,
Lángoló igék.

                                     Kosztolányi Dezső:Októberi táj

----------------------